Az Infláció Csendes Rablása: Miért kell elfogadnia az éves értékkövetést, ha nem akar alulbiztosított lenni? 🤯💸📉

Az infláció csendes rablása – miért fontos az éves értékkövetés?

A kockázati élet-, baleset- és kritikus betegségbiztosításokat jellemzően 10, 15 vagy akár 20 évre kötjük. Amikor ma meghatározunk egy 10 millió forintos biztosítási összeget, azt a jelenlegi pénzügyi realitások és árszínvonal alapján tesszük meg. Az infláció azonban közben csendben dolgozik: a pénz reálértéke évről évre csökken, így ugyanaz a névleges összeg a jövőben jóval kevesebbet fog érni.

Ha nem fogadjuk el az éves értékkövetést, könnyen alulbiztosítottá válhatunk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy váratlan élethelyzetben – haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén – a kifizetett biztosítási összeg már nem lesz elegendő a család életszínvonalának fenntartásához, a hitelek törlesztéséhez vagy a gyógykezelés költségeinek fedezéséhez. Az értékkövetés célja, hogy a biztosítási összeg lépést tartson az inflációval, és a szerződés teljes futamideje alatt valódi, használható védelmet nyújtson.

Érdemes tehát a szerződéskötéskor és a későbbi értesítések megérkezésekor is tudatosan dönteni az éves indexálásról. Bár a díj ilyenkor valamelyest emelkedik, cserébe a biztosítási összeg is növekszik, így a biztosítás nem veszít az értékéből. Ha hosszú távra tervez, az értékkövetés elfogadása az egyik legfontosabb lépés annak érdekében, hogy ne csak papíron, hanem a valóságban is megfelelő védelmet kapjon.

A kockázati élet-, baleset- és kritikus betegség biztosításokat általában 10, 15, vagy akár 20 éves időtartamra kötjük. Amikor ma meghatározunk egy 10 millió forintos biztosítási összeget, azt a mai pénzügyi realitások és árszínvonal alapján tesszük. Azonban az idő múlásával, az infláció következtében a pénz reálértéke folyamatosan csökken. Egy évtizeddel később ugyanaz a 10 millió forint már csak a felét vagy harmadát érheti a vásárlóerő szempontjából.

Az értékkövetés, vagy indexálás az a szerződéses mechanizmus, amely pontosan ezt a pénzügyi eróziót hivatott megakadályozni. Ha a biztosított évekig elmulasztja a felajánlott indexálást, azzal szinte garantálja, hogy a szolgáltatás bekövetkezésekor alulbiztosítottsági problémával szembesül, azaz a kapott tőkeösszeg nem lesz elegendő a célra (pl. hiteltörlesztésre, jövedelemkiesés pótlására).

1. Az Értékvesztés Mechanizmusa 📉

A biztosítási összeg névértéke állandó, de a reálértéke nem.

A. Az Infláció Döntő Szerepe 💥

Ha valaki 2010-ben kötött 10 millió forint kritikus betegség fedezetet, a mai vásárlóerő alapján ez az összeg már jóval kevesebbet ér. Ha a biztosítási esemény (pl. egy diagnózis) 2025-ben következik be, a 10 millió forint sokkal rövidebb ideig fedezi a kieső jövedelmet és a kezelési költségeket, mint ahogyan azt a szerződéskötéskor tervezték.

  • Pénzügyi Aránytalanság: A díj megfizetésével a biztosított azt hiszi, hogy a fedezet is konstans, ám a hosszú távú kockázati biztosításoknál a biztosítási összeg (a névérték) nem követi automatikusan a reálérték változásait.

2. Az Értékkövetés Működése 🛡️

Az indexálás a biztosító évente felajánlott lehetősége a szerződés reálértékének megőrzésére.

A. A Díj és a Fedezet Növekedése

Az értékkövetés lényege, hogy a biztosító éves szinten, egy előre meghatározott képlet alapján (általában a fogyasztói árindex vagy a KSH által közzétett átlagbér-növekedés mértékével) megnöveli a biztosítási összeget.

  • Konzekvencia: Mivel a fedezet megnő, ezzel arányosan növekednie kell a havi biztosítási díjnak is. Ez a legtöbb ügyfél számára a kritikus pont, ahol a döntés születik.

B. A Két Leggyakoribb Forma

  1. Fix indexálás: A szerződés rögzít egy éves növekedési mértéket (pl. 3% vagy 5%), amitől a valós infláció eltérhet.

  2. Inflációkövető indexálás: A fedezet és a díj növekedése a hivatalos inflációs adatokhoz igazodik, így a fedezet reálértéke jobban megmarad.

3. A Folyamatos Elutasítás Kockázata 🔍

Az ügyfelek gyakran pénzügyi teherként élik meg a díj emelkedését, és évről évre elutasítják az értékkövetést. Ez a stratégia súlyos hiba, amely az alulbiztosítottságot eredményezi.

  • Fagyott Összeg: Minden egyes elutasítás után a biztosítási összeg (például az említett 10 millió forint) névértéken "befagy" a szerződésben.

  • A Kompozit Hatás: 10 év elutasított indexálás után, különösen a magas inflációs időszakokban, a biztosítási összeg valós értéke drámai mértékben csökkenhet, és már nem nyújt elegendő pénzügyi fedezetet a célra.

A felelős pénzügyi tervezés megköveteli, hogy a hosszú távú kockázati biztosításaink összege ne csak a névértéket, hanem a reálértéket is megtartsa. Ha a biztosító felajánlja az indexálást, azt a díj emelkedése ellenére is érdemes elfogadni – ez a garancia arra, hogy a pénz a bajban is megőrzi vásárlóerejét.

Kérjen kötelezettségmentes konzultációt a nyuginyugdij.hu szakértőivel! Segítünk átvilágítani meglévő biztosítási szerződéseit, elemezzük, milyen mértékű alulbiztosítottság alakult ki az elmúlt években, és javaslatot teszünk az azonnali korrekcióra és a jövőbeni értékkövetési stratégia optimalizálására. Védje meg a fedezetét az inflációtól! 👑💸🛡️

Vissza az előző oldalra Szövegkijelölés és Jobb Klikk Tiltása Vissza az előző oldalra Gomb a tetejére